Annyira nem keveset a megszokotthoz képest, vagyis de, de mégsem, fél 7-kor keltem, megvolt az a 3-4 óra, talán. Dél- 1 óráig megittam 2 liter vizet, először fastot terveztem a tegnap miatt, de utána úgy döntöttem, hogy majd egy kicsit ehetek, de csak ha éhes leszek.
Történtek dolgok, amik nem tettek jót az idegállapotomnak, viszonylag hamar, kettő felé értem haza, kicsit furán voltam, még hazafelé evést terveztem, hogy akkor már inkább 2-kor egyek, mint később, de valahogyan éreztem, hogy hazajövök és inkább alszok, minthogy tovább idegesítsem magam, meg most kivételesen volt rá alkalmam délután, és evés után nem jó aludni, így inkább aludtam 4-ig.
Negyed 5-ig tartott, amíg magamhoz tértem (lehet mégsem volt olyan jó ötlet ez a pihenés, de azért mégis...végül is...inkább, mint hogy kárt tegyek magamban) ; aztán tudtam hogy ma edzés...és kéne valami, bár meglepően nem voltam éhes...Ezért inkább ittam 2 kapucsínót (2x50=100), annyiraaa finom volt, azért is kettőt, majd a következő események zajlottak le:
- Van még abból a müzliből? - kérdeztem a lehető legjobban nem kimutatva, hogy amúgy érzem magam, mint akit hatszor fejbe vágtak egy péklapáttal, majd bedobták a turmixgépbe pépesítésre.
- Nem, már nincs, de mindjárt hozok neked kekszet a spejzból - mondta anya és már el is indult...
- Ne, inkább neee, légyszi neee - szóltam utána, de már késő volt.
Tudtam, hogyha hoz, úgyis eszek belőle. Pedig nem akartam. Kókuszos darabkák voltak, egyben 16,6 kcal-al, villogott a csomagolásról. Szinte már kiabáltak, hogy "Léna, Lénaaa egyéél, egyél meg, kóóstolj, kóóstolj, kóóstolj meg!"
Hát kéremszépen, hol marad a 4 utáni szabály? Egyáltalán nem voltam éhes amúgy, amikor túlesek "a ponton", utána már mindegy. De az ilyen hirtelenevős nagyon bingeveszély. Csak annyira kívántam, meg hát odaborultak elém, hát ettem belőle 5 darabot(83)...
Ezzel sziasziafast, ja nem, azt már a kapucsínókkal előttem. Jó, mindegy. Ezután csináltam pár felülést csak úgy, meg készülődtem, utána pedig 2 óra kemény edzés. Nagyon, nagyon jó volt, ez a mai valahogyan kivételesen naaaagyon tetszett:) Az idegállapotomra is jó hatással volt:)
Utána hazaértem....lehet nem kellett volna. Igazából csak azért, mert pont megnyugodtam volna, meg békés estém lehetett volna, csak hát ez itt olykor képtelenség. Olykor....haha. Emellett pedig hirtelen naagyon éhes voltam....mászkáltam a konyhába, salátalevelek egy nagy tálba....Eszembe jutott a tegnapi nap...És úgy döntöttem, nem, nem szabad. Azért mégis magamba tömtem egy hülye levelet, csak hogy csöndbe maradjak, majd elhagytam a helyet inkább, és jó, amúgy nyilván kb. alig 2-5 kcal volt az a falat, de nem baj, kerekítek:
200-al zárom így a mai napot. Bár jelenleg éhen halok, amúgy nem, vagyis de, de tök mindegy, mert már úgysem eszek. Este meg még a szokásos lefekvés előtti felülés, erősítés, ennyi mára. meg amúgy még ittam legalább 1 liter vizet, szóval ma 3,5 liter folyadék körül valahogy.
Kár azért ez a 200 kcal is...mert ha ennyi se lett volna, akkor pont ellensúlyozhattam volna a tegnapot, de hát nem így történt...most már mindegy...
Előre tovább a jövőbe, folytatnom kell, nincs megállás, még 38 nap van hátra, aztán kitudja. Ebből a bejegyzésből eléggé úgy tűnhet, hogy egy idegbeteg állat vagyok, pedig tényleg nem, sőt, viszonylag nyugodt is, téényleg, csak ami sok, az már sok, nekem is.
Reális fejjel egyébként tudom,hogy ez nem volt egy rossz nap...de valamiért mégsem örülök neki...Gyengének érzem magam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése