2013. május 26., vasárnap

Nem szabad feladni, még mindig nem.

Mostanában, főleg az elmúlt héten, azért voltak kétségek rendesen, plusz idegbaj és ilyesmik....Az a baj, hogy annyira könnyen összetudok törni és ha olyan, akkor nehezen állok fel...De ilyeneket nem engedhetek meg magamnak...

Sok a befolyásoló tényező és annyira befolyásolható tudok lenni...Ez pedig annyira, de annyira de nem jó.


Most tartok három hétnél...Nem szabad feladni. De azt hiszem, keményebbre kell vennem a dolgot. Perpillanat nem tudom hogyan, de ez így nem lesz jó. 

És fontos, hogy magam miatt akarjak lefogyni. Nem, nem más miatt, nem azért, hogy az embereknek tetszek, hanem azért, hogy esélyem legyen kicsit is elfogadni magam. 
Nemigaz, nemigaz, sosem fog sikerülni, olyan nem lesz. 

Sikerülni fog. A kitűzött nap vészesen közeleg és félek, hogy addigra nem lesz olyan nagy a változás...pedig milyen jó lenne...Mostantól még jobban igyekezni fogok. és nem, nem holnaptól, m o s t - antól. 

Nem szabad halogatósdisat játszani, abból sosem lesz semmi. Muszáj, muszáj. Jobban kell küzdenem  ha valóban egyszer vékony szeretnék lenni és olyan lányt látni a tükörben, aki csinos és vékony is. És picit szép. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése