2014. június 3., kedd

Egy kis blogszünet...

Nagyon régóta nem írtam már és most se nagyon fogok még egy darabig. Egyszerűen nem tudok miről ide, hol vannak gondok evéssel, hol minden szuper, meg úgy általában is elég változatoska a  dolgok körülöttem. Most valahogyan (és az elmúlt 1,5 hónapban) egyszerűen tényleg csak nem érzem azt, hogy írjak is bármiféle evési szokásomról, illetve ilyesmikről. 

Úgyhogy most még kis szünet, aztán talán nemsokára írok majd :') 
Addig is mindenkinek csodás nyarat, az e-mailekre válaszoltam, élek ám, élekélek :) Remélem ti is jól vagytok! <3

2014. április 22., kedd

Hát, afféle húsvétos...

Húsvét előtt 3 nap alatt 15 órát edzettem, majd mindent elrontva már 3 napja csak zabálok, zabálok és zabálok >< Annyi csokit ettem, hogy az valami hihetetlen...meg bárányhúst...hát nem, nem vagyok komplett. Süti most szerencsére nem volt olyan sok, de hát ez nem mentesít a temérdek csokitól..Úúú...Naaagyon...Úgyhogy most jó dagadt vagyok, ma majdnem elhánytam magam edzésen, mert sikeresen előtte ettem fél órával -.- 

Paisajeando por sitios raros

Tumblr

Beautiful Life

Juj, ilyet már ettem amúgy ^^ Nagyon macaron hiányom volt egyszer és megláttam, milyen szép lila a kirakatban és akkor mondták, hogy levendulás, hát meg kellett kóstolnom *.* Csak egyet ettem ^^ 

2014. április 17., csütörtök

Öhhhh....

Ma meghaltam. Öt órát edzettem délelőtt, délután meg telezabáltam magam. Tökmindegy. Idióta vagyok. Még 8-kor is zabáltam epret vaníliás joghurttal. Szégyen vagyok. idióta. nm normális. És hullafáradt. 

Statigram – Instagram webviewer

2014. április 16., szerda

Szerdácska.

Uhh, ma...nulla sport, csak 5 km séta max, ami nem mozgás, de na. Holnaptól viszont három napon át kemény edzés, méghozzá kötelező. kibújni se tudnék alóla, ha akarnék se, de nem akarok ^^ Jó lesz az :D I love edzés <3 Már csak a kajával kéne kezdeni valamit :') Ma 3x ettem, reggelire csak alma,e béd kicsit bővebb, aztán vacsira is ettem 7 körül, epret és müzlit már megint :/ De most epres müzlit. Annyira hizlal ez bakker szerintem...Olyan ropogós, nyamii, de hát...Nos, vissza kéne fogni magam, az is biztos. 

Tumblr

2014. április 15., kedd

2,5 óra edzés után..

Éppen most zabáltam magam tele egy jó nagy adag kókuszos müzlivel a 2,5 órás edzés után  

2014. április 14., hétfő

New week in April...

Nem igazán vagyok jól, tiszta fáradt vagyok, kimerült, fáj a torkom, a fejem, néha hányingerem van és szédülök is. Nem rég keltem fel, mert bealudtam, de nem sok mindent tehetek, sajnos most nem maradhatok itthon betegeskedni, így kénytelen vagyok mindent a maga rendje szerint végigharcolni. Különösen nehézkes a dolog.

Reggel nem volt étvágyam és ideges voltam, de ittam egy kávét és egy kis müzlit ropogtattam hozzá, muszáj volt valamit. Ez volt reggel hét körül. Aztán késő délután ebédeltem, zellerkrémlevest és tonhalat barna zsömlével, paradicsommal, majd ittam egy másfél dl kapucsínót és egy kis mogyorós kekszet. Már itt túlettem magam valamennyire azért. 

Aztán elakartam menni futni, e nagyon vihar volt, ezért nem mentem...Hanem inkább a fájós torkomra megettem egy kis epres fagyit és egy kocka pudingos sütit. Gratulálok magamnak, így kell hízni és tönkretenni az eddigieket, így kell nem folytatni a jó útra térést...

Nem lett volna rossz nap, csak az édesség nem kellett volna, valamint jó lett volna egy kis sport. Most is mindjárt meghalok a fáradtságtól, így sanszos, hogy nem csinálok semmit, csak megpróbálok túlesni a kötelező feladataimon....

Tumblr

• diary + tea •

2014. április 13., vasárnap

Congrats!

Igényesen telezabáltam ma megint magam minden földi jóval, 
congratulation Léna Lobélia...
De sokat, sokat. Egy egész liter narancslevet egyedül ittam meg.Csináltam zablisztes sütit is, egy adagot. Meg joghurtokat is ettem, almát is, sajtkülönlegességet, müzlit, mindent... 

2014. április 12., szombat

Dzsá.

A két hét után ma rendesen jól be is zabáltam, ami igazából azt jelenti, hogy ma nyolc után is ettem, főképp müzlit és joghurtot, meg gyümilevet, de azért nagyon sokat és uh >< Tele vagyok és ennyire nem szeretek tele lenni. 

💋

Megcsináltam!

Mostanában megint nem nagyon blogoltam, de időm se volt, kedvem se, meg esemény se sok. Na de most egy picit! Igazából semmi különös, vagyis nem annyira, csak bizonyos okokból 2 hete megfogadtam, hogy nem eszek 2 hétig semmiféle kenyeret vagy vagy akármit, amiben liszt van, úgyhogy no süti, no kenyér (barna se), se semmi hasonló. És ha kibírom, akkor utána ajándékból süthetek magamnak egy teljes kiőrlésű lisztes, zöldséges pizzát vagy valami táskát, de nem fogok, mert nem is kívánom :D 

Szóval 2 hétig most kb zöldségeket, gyümölcsöket meg igazából joghurtokat is, tejtermékeket ettem, meg halat, húst, salátát, stb. hasonló dolgokat, illetve 1x egy kis étcsokit is, de mást nem nagyon. Pár napig nehéz volt, mert előtte majdnem minden nap szendvicset reggeliztem, de aztán megszoktam, eszembe jutottak a régi idők...És eltelt a két hét :) 

Vannak néha ilyen hülyeségeim, de ez most valami miatt volt, igazából gondoltam, hogy most két hét alatt úgysem fogyok sokat, nem is az volt az első cél, hanem csak úgy simán ne és inkább ilyen energiadúsabb, egészségesebb dolgokat akartam főleg, valamennyire hatásos volt amúgy szerintem, na mindegy. Meg azért se nagy fogyókúra, mer törökre azért nem fogom úgysem megvonni magamtól, nyilván fogok még barna kenyeret enni vagy sütit, úgyhogy na. de most igazából van bennem egy kis ilyen, hogy most nem kívánom és nem tudom mikor eszek majd, azért annyira tényleg nem is tudnám megvonni, meg nem is akarom, mint a krumplit vagy tésztát például, de az más....Ugye krumplit már több, mint egy éve nem ettem és egyszerűen nem is hiányzik, nem akarom megkóstolni újra, nem kívánom és nem is baj, annyi mást lehet még enni. AS tésztát meg már 2-3 éve nem eszek és arra sincs szükségem. Egyszerűen tényleg nem kívánom őket. A fehér kenyeret meg 2012 karácsony óta nem eszek és az sem hiányzik. Szóval nem hiányoznak és nem tudom, lehet fogok még élete során krumplit enni, de nem most, mert tényleg nem kívánom és nem is akarok...Emiatt csomóan furán néznek rám, de hát így jártak. 

Amúgy se lenne nagy megvonás, meg ugyebár most nem sütök olyan izét, de ma ettem a kedvenc búzacsírás péksütimből egyet, ami ilyen szárított is volt, úgyhogy jó, ez már kissé lisztes volt, meg magvas meg minden, de hát nem sok amúgy. 
Meg sokat edzettem és fogok még továbbra is a jövőben, vagyis viszonylag, annyira azért nem, de mégis. Meg most ez tényleg csak ilyen két hét és na.  De sikerült kibírnom és tök örülök most ^^ 

Amúgy 1-2 kg-ot fogytam kb, de hát ha most újra eszek majd, bár annyira azért nem tervezem, szerintem majd ha kívánom, de előtte is csak valami magvasat ettem reggel 1x, meg ilyesmi, úgyhogy az se nagyon izé, szóval mindegy. Hátha nem hízok majd el nagyon. 

Azért kicsit fittebbnek is érzem magam, meg tényleg jó a magas energiatartalmú dolgok fogyasztása, meg egészségeske, mert fincsik, meg minden ^^ De amúgy én mindig is annak a híve voltam és továbbá is így lesz, hogy egy ember azért ehet "bármit", csak mértékkel. Most egy sor csokitól senki nem fog meghalni vagy ha néha többet eszik ebédre vagy ilyesmik. Csak mondjuk ne este 10-kor egy tábla csokit. Szóval na ^^ de nekem mindig is ezek volta hatásosabbak :) Mondjuk az már durva volt, amikor max 500 kcalt ettem, hát 50 nap után még jó hogy fogytam, pedig ugye alapból nehezen fogyok. De az már nagyon gáz volt a végén -.- Soha többé nem akarok olyat se. Meg olyan se lesz, mint egyszer, hogy 1 hétig csak vizet ittam...Csoda néha, hogy élek még. 

Biztos lesz még 1-2 dolog az evéssel kapcsolatban, meg sajnos tuti, hogy összefog függni egy-két hangulat ingadozással, de tényleg egyre jobban vagyok, normálisan próbálok enni, egészségesen és tényleg egyszerűen csak normálisan és reálisabban nézni a dolgokat :) persze, hogy vannak néha kiakadások - meg egy két dolog, de mindig is lesznek, az élet más területein is, nyilván. 

Meg nyilván örülnék, ha pár kg-gal kevesebb lehetnék és jobban néznék ki, főleg  a lábak...de annyira utálhat a testem már, hogy már csak azért sem onnan fogyok és nem arányosan,a honnan szeretnék -.- Ez az 1-2 kg se teljesen onnan jött le,a honnan kellett volna, úgyhogy ez most csak ilyen félig jó fogyásos dolog sajnos. 

Nem tudom mi lesz majd még, mert fogalmam sincs, de igyekszem. 

2014. március 30., vasárnap

:O

Annyi fagyit ettem ma, hogy ilyen a világon sincs. Elég meglepő, mert nem is tudom, mikor ettem utoljára fagyit, ja de...ohh, akkor mindegy. Na de ilyen mennyiségűt :OOO A világon sincs még egy ilyen ember.

Az a már a pozitívság tetőfoka, amerre én haladok...

Hello lovelys. | via Tumblr

summer | Tumblr

2014. március 29., szombat

Azért...

A héten voltak rossz napok és jobbak is. Több szempontból is, de lényegtelen. Most nem tudok sportolni kisebb sérülések miatt és ez kiakaszt. Na de ma katasztrofális volt a helyzet. Igyekszem nem komolyan venni, ha többet eszek a kelleténél, mert igyekszem alapból nem megtenni, de a mai főleg, meg csomószor már nagyon zavar és igazán visszafoghatnám magam -.- Kb. 2 óránként ettem valamit reggel 8-tól este 8-ig. És még családi nagyvacsora is volt. Visszafoghattam volna magam, de nem tettem. Mondom, igyekszem nem kiakadni, meg máskor is volt izé, de ez a mai nap már eléggé túlzás volt, tényleg -.- 

foooooooood

2014. március 23., vasárnap

Már régóta bennem volt...

Csak nemrég jöttem rá, hogy mennyire súlyos volt ez az egész. Most nagyon sírok amúgy, mert minden eszembe jut és visszaolvastam régi dolgokat is. Valójában nem is teljesen mostanában, mert már azért régebb óta, de egy afféle tetőpont volt már a dolgok tetejére. 

(...)

Annyira más ilyen szemszögből az egész. Csak én nem vettem észre. Nekem már egy normális állapottá vált. Már belátom. 
- Amikor bulimiás voltam, számomra teljesen normális volt az, hogy kihányom az ételt és ha valaki rákérdezett volna, akkor azt nem gondoltam volna normálisnak, hogy más miért nem hányja ki? 
- Amikor napi 10 órát edzettem, akkor azt nem értettem, hogy más miért nem edz ennyit? Őket ennyire nem zavarja, hogy elhíznak? vagy ha esznek, akkor miért nem dolgozzák le? 
- Amikor egy hétig csak vizet ittam, azt nem értettem, hogy ezzel mi a baj? Hiszen a víz 0 kcalos, de eltömít, akkor már nem is éhes az ember, milyen jó kis fogyókúra, más miért nem csinálja ezt? Plusz lefutni hozzá napi 5 kmt hajnali 4-kor miért ne lenne normális? 

Akkor voltam az egész alatt a legkevesebb kg, kb. 48-ra sikeredett lemennem. Már csak 2 kg választott volna el egy anorexia közeli állapottól. 

Szörnyűséges mindegyik betegség. Igen, ezek betegségek, méghozzá már erősen pszichiátriai. Borzalmas, hogy miket művelnek magukkal (legtöbb esetben) ezek a lányok, hogy mennyire megnehezítik és mennyire tönkreteszik az életüket ahelyett, hogy élveznék és szebbé tennék és örülnének neki. De nem feltétlenül kell csak őket hibáztatni, hiszen manapság például a média is nagyon benne van az efféle dolgok kialakításában, meg hát ott vannak a személyes hátterek, mint család, barátok, tanulás, kapcsolatok, stb.
Na mindegy, nem mennék én ebbe most bele. De akkor is borzalmas.

És még rosszabb rádöbbenni, hogy én miket csináltam. Mennyi lehetőséget szalasztottam el és minden. És most egy javuló ponton vagyok, de fogalmam sincs , mi lesz még a jövőben.

Azt hiszem azt viszont kijelenthetem, hogy megcsináltam azt is, hogy magamtól szoktam le a bulimiáról, teljesen egyedül értem el ezt, segítség nélkül. Már majdnem egy éve se nem hánytattam magam, se nem hashajtóztam, se semmi ilyesmi. Pedig voltak durva időszakok..Még a borsószemet is...még az almát is...Még azt is, amikor 100 kcalt ettem egy nap. 

Rossz visszagondolni rengeteg dologra. De bármennyire is nehéz volt, rá kellett jönnöm, hogy ezek nem normális dolgok. Persze ki ne akarna vékony lenni, de hát...milyen áron...És ha sehogy sem sikerül már...

Nem mondom, hogy teljes gyógyult vagyok, mert emberek között/suliban még mindig nehezemre esik enni, DE:
- már nem is tudom mióta, de nem számolom a kcalokat
- nem akadok ki a normális étkezésen
- belátom, hogy kevesebbet eszek az átlagnál, ami tök nehéz volt, mert abban a tudatban éltem, hogy én normálisan eszek 
- nagyon nem ettem normálisan
- nagyon bántottam, kínoztam magam 
- nem ölöm meg magam, ha mondjuk este 6-8 között eszek és amúgy is éjfél után fogok aludni
- nem vagdosom magam, szintén sok ideje, seholsem
- nem hisztizek, ha édeset/sütit eszek
- nem bőgöm el magam kaja miatt
- nincs bulimiaaaaa!!!!

Ettől függetlenül azért próbálok továbbra is egészségesen élni és sportolni, amennyit lehet, a víz viszont marad, mert egészséges és nem tudnék megválni tőle <3 

Úgy döntöttem, hiszek abban, hogy egyszer boldog leszek. 
Nem veszem magamra mindenki beszólását. 
Hiszek abban, hogy egyszer vége lesz, teljesen.
Mivel kb mindent egyedül értem el, hiszek abban is, hogy elég erős vagyok végleg elhagyni egyszer az egészet.
Egyedül is lehetséges bármi. 

Továbbá is fogok blogolni, de igyekszem másképp, afféle pozitívabban :) Hiszen ennek is sokat köszönhetek, hogy ide is kiblogolmányoztam az életem ezt a részét ^^ És beszélgetek emberkékkel továbbá is, abszolút pozitívan és örülök, hogy mások is jobb útra tértek. És szívesen beszélgetek tényleg bárkivel, ha pedig kell, segítek is. Nagyon szívesen <3 Szeretnék olyan ember lenni még több embernek, akire számítani lehet. Ezt őszintén gondolom. És ugye régebben már segítettem 5 evészavaros lánynak, akik azóta is hálásak nekem, elvileg, de nagyon cukik és páran bár eltűntek, remélem nagyon boldogok :)
És valakiktől olyan pozitív megjegyzéseket kaptam, hogy csak néztem. Valakikkel jobban jóba lettem személyesen is, csak azért tudják a valóságot. 
" nagyon aranyos vagy és megtiltom, hogy bántsd magad "
" nagyon szép vagy "
" mint valami cuki hercegnő" (:D)" izmos vagy és jól nézel ki" 
" úgy írtad le magad, mintha nem is tudom mi lennél, nagyon meglepődtem, amikor megláttalak " 
Jó, ez már tényleg a kedvesség tetőfoka, azért még vitatkozok, de nagyon kedvesek <3

Bár tényleg nem látom magam szépnek, meg lehetnék vékonyabb, azért ígérem, próbálok odafigyelni a szép dolgokra is, a napsütésre, hogy nem haltam meg, hogy esélyem van még élni, hogy jobban legyek, hogy másoknak segítsek, hogy lehessen rám számítani. 

Szeretem a barátaimat és tudom, hogy vannak, akik szeretnek engem, csak hát nem lehet mindig mindenki velem. Vannak, akik elmondhatatlanul hiányoznak és sírni tudnék, de nem tudok mit tenni...És attól még sokszor érzem magam egyedül, meg van amikor depis vagyok, de néha meg..nem tudom. Mindenki olyan elfoglalt, amit megértek. Ettől függetlenül tudom, hogy vannak, akik szeretnek, csak max nem érnek rám. 

Meg kell változnom.
(...)

Olyan bizonytalan vagyok néha. 

Már sokszor véget akartam vetni az evészavarnak, de mindig volt valami,a mi visszahúzott. Most viszont őszintén kevesebb az az erő. Sokkal. De mindenképpen szörnyűnek gondolom az egészet, mert olyan sok mindent tesz tökre. Amiken változtatni kell. 



Kiváltó okok

Gyakran gondolok vissza a kiváltó okokra, de úgy érzem, sosem lehetek bennük elég biztos, mert ott van még valami plusz, amiről nem tudok, de pl...
- tényleg kissé meghíztam akkor
- a tanulás
- magamra hagytak a barátaim
- nagyon gyűlöltem magam
- semminek sem láttam az értelmét
- megakartam halni
- rossz családi viszonyok 
- rossz kapcsolatok
- mindenki utált
- random emberek beszólogatása az utcán
- de már tök sok gyerekkori dologra is visszavezethetném...
- és még van jó pár személyes ok, csak inkább nem írnám le, azért mégsem szeretnék így elbukni És tényleg volt még sok más is amúgy, na mindegy. És még mindig valami titkos plusz, ami.



Lezárom

Nem akarok már sokat írni, továbbá sem gondolom magam szépnek amúgy vagy vékonynak, de még normálisnak se nagyon, de szeretnék nem evészavaros lenni...Nem akarok soha többé se bulimiás se más lenni...Soha többé..Nem akarom, hogy az étel irányítsa az életem! Nem akarom ! Nem akarok beteg lenni ! Nem akarom bántani magam. Nem akarok mások miatt sem szenvedni, szeretnék megerősödni. Nem akarok éhen halni. Nem akarom, hogy így legyen vége. Persze meghízni sem szeretnék még jobban. Szeretnék jobban lenni. Szeretnék élni....

És tőlem ez akkora nagy dolognak számít...Hiszen ... annak. És nem tudhatom, mit hoz még a jövő, lehet, hogy holnap idegbeteg leszek, de legalább egyszer leírhattam, hogy képes vagyok változtatni és gondolkodni és egyszer tényleg jobb lehet majd. 


*(...) --> rész szemlyesebb dolgokat takar, ami igen csak lebukásveszély lenne, de privátban bárkinek leírom azt az 1-2 kihagyást, amit itt nem osztottam meg. 

2014. március 18., kedd

Nincs miről. Tavaszodik.

Nem nagyon van miről blogolnom. Azt sem tudom hol áll a fejem néha. A hétvégém viszont szuper volt, kajálás is tök normális, igazán csak pozitív dolgokkal. 
Viszont túl sok csokim van és oly nagy a kísértés, de olyan bunkóság elajándékozni, ha már nekem szánták...chchch...
Ma pedig túl keveset ittam, én sem tudom mi van velem O.o 

Hát, remélem mindenki jól van és boldog ^^ Amúgy én örülök neki, hogy mindenki szerelmes és tavasz van és összejönnek, csak olyan rossz, hogy én vagyok ilyen ronda és dagadt és nem tetszek senkinek. Bár néha nem is tudom, melyik lenne rosszabb, hogyha valaki szerelmet vallana vagy ha valaki közölné így tök nyíltan, hogy egy elviselhetetlen, csúnya nagy zsírkrokodil vagyok. Hát, valóban nem. Az első nem is lehetséges és el se nagyon hinném, a másodikon meg tuti szintén kibuknék, mert nem kell hatvanszor elmondani -.- Na mindegy. 



2014. március 12., szerda

Szerda ^^

Tegnap is viszonylag normálisan ettem, meg ugye tegnapelőtt is, ma is igyekszem tartani. Tegnap betegeskedtem, mára szerencsére sokkal jobban vagyok és remélem nem lesz semmi baj ^^ Legalábbis igyekszem én is ^^ 

Holnap talán végre eljuthatok edzésre, ami igazán jó lenne. Ma talán tudok kicsit itthon edzeni, de csak könnyű gyakorlatokat, valami egyszerűt, mert nem szabad erőltetnem magam. Bár ettől csak jobban lennék szerintem. No mindegy, most nyugodt vagyok és remélem az is leszek, igyekszem nagyon :)

Reggelire tonhalat ettem avokádóval és egy kis teljeskiörlésű sajtospereccel. Tök fini volt ^^ Mellé pedig most egy kis kapucsínót ittam, kipróbáltam egy újfajtát, nem szoktam inni ilyet már régóta amúgy, de most gondoltam tényleg csak kipróbálom. Nem volt rossz amúgy ^^ 

A továbbiakban fontos lenne még pihennem és nyugodtnak maradni, de ezer dolgom van, úgyhogy jó lenne tenni is valamit. Na meg ugye rendesen enni a nap hátralévő részében is :)

Untitled

2014. március 10., hétfő

Ma nem ittam kávét...

Fuh, a hétvége borzalmas volt, a tegnap olyan szinten tényleg sokat ettem, hogy a 2000, azaz KÉTEZER kcalt tuti súrolta már....Ez pedig már nagyon sok. 1500 az átlagos, 1200 a normális diétás elvileg, úgyhogy ... És ezek is még hatalmasak nekem az előtte lévő 500-1000 miatt, úgyhogy ez a közel kétezer...Utolsó csepp volt a pohárban. 

Reggel felkeltem, ittam citromos vizet (este is ittam egyet, hátha jobb lesz, aztán nem, de mindegy), nyáron szoktam inkább citromosvizezni reggel is, mostanában nagyon kávé volt mindig, de valaki ajánlotta, gondoltam kipróbálom. Mármint hogy reggel most hátha jobb lesz, ettem hozzá egy pirítóst és egy almás-zabos joghurtot. Ez volt reggel 7-8 között.

Délután kettőkor pedig egy almát, barna kenyeret nagyon finom fűszeres-light sajttal és egy kis zöldségsalit. Ekkor akartam kávézni amúgy, legalábbis így volt betervezve, hogy azért nehogy megvonási tüneteim legyenek, meg úgy is dolgom lett volna, csak már fél délelőtt óta tök rosszul kezdtem el lenni...Egyáltalán nem kívántam a kávét, a kajától amúgy - bár meglepő - picit jobban lettem utána. De nem tartott sokáig. Most lehet, hogy beteg leszek amúgy, bár remélem nem, de kérdéses :/

Aztán vacsira 5-6 felé ettem egy tükörtojást, meg paradicsomot, meg megkóstoltam valami szószt és bár nem kellett volna, ehhez is ettem egy mini barnakenyeret, csak a szósz miatt.

Ja igen..és ma ezer év után elmehettem volna edzésre, de mivel tényleg rosszul voltam, megint nem jött össze...Azóta egyébként szenvedek még egy kicsit, csak hát bakker, ne már..Most nem lehetek beteg és jó lenen már edzésre is eljutni. 

Ezért ma kevesebb vizet is ittam, kb. 2-3 litert csak. Meg teákat 2-3-at. (bögrével). És nulla sport. Csak a gyaloglás.

De legalább nem zabáltam fel a fél konyhát és hatvanöt tábla csokit, meg ilyenek *.* Holnap lehet, hogy rossz lesz, de azért igyekszem ^^ Meg ez se volt túl jó, de mindegy -.- 



2014. március 7., péntek

Rooossz!!!

Hát ma...Délután négykor sikeresen megint annyira összezabáltam magam, hogy hánytam...És nem önhánytatásból, hanem egyszerűen már annyira tele voltam, hogy nem bírta ezt a  nagy terhet a gyomrom, gondolom..Még jó, hogy nem gyomorrepedés...De ez már annyira az alja, hogy ennyire idióta vagyok és nem tudok leállni...

Mondjuk ma kivételesen nem édesség vagy ilyesmik, hanem 1 bögre karfiolkrémleves, 1 avokádós barna kifli szendvics, mandarinok és 1 alma....És annyira sok volt már, hogy nem bírtam....És kihánytam...És undorító volt.

Na de legalább volt SPORT! Letöltöttem a telefonomra valami tornaprogramot, csak hogy kezdjek már magammal valamit...Arról csináltam 1 órán keresztül valamit, meg magamtól még felülések és egyéb ilyesmiket. Szerettem volna elmenni futni, de szakadt az eső. Annyira jó, hogy pont akkor, amikor futnék -.- 

Na és még egy kiakasztó hír! Ugye én tényleg nem nagyképűségből, de azt éreztem, hogy fogytam, amikor hazajöttem és előtte 1 hónapig nem mértem magam, de drága mérleguraság nem ezt állította, sőt, erős hízást. Nagyon erőset. Többszörösen is ellenőriztem, jó az elem, meg semmi baja. Szóval hinnem kellett neki, sajnos. DE MA, egy tök meglepő személy rákérdezett, hogy én fogytam? Válaszom azonnali nem volt, mert hát nem....És annyira elbőgtem volna magam, mert ilyenkor mindig kiakadok, amikor valaki ezt mondja. De egy-két család tag is állította, de hát...És nem lehet, hogy izmosabb vagyok, mert mindig is az voltam és ennél jobban már nem lehet, mert akkor már attól leszek rosszul. Szóval csak a szokásos, aránytalan hízás, mint mindig.

De legalább már nincs semmi édességem és nyilván nem veszek, azokat is kaptam, azért volt akkora a kísértés...De VÉGE! Most meg citromos vizet iszok és almaeceteset is ittam tegnap, mert azt hiszem, hogy ettől jobb lesz, aztán nyilván nem, de valamit muszáj tennem, mert ez nem állapot. 




2014. március 6., csütörtök

Congratulation Léna!

Hülye vagyok. Gyűlölöm magam. utálom magam. és idióta is vagyok. és hájas és zabagép. És annyit eszek mostanában, mint még soha. Tegnapelőtt annyit ettem egy nap alatt, amennyit az elmúlt 3 évben tuti nem. Semmi önsajnálat. Egy idióta vagyok. Tiszta háj és zabagép. És semmiképpen sem normális. És negatív is vagyok. És csak rosszat tudok magamra mondani jelenleg. és nem, akkor sem, semmi jót...Mert ez már betegesen nem normális, amit művelek! 



2014. március 5., szerda

Még ez is.

Meg amúgy olyan rossz érzés, hogy ilyen sokat mutat a mérleg, pedig nem nagyképűségből, de már azt hittem, hogy legalább 0,000001 mm-rel kisebb a combom (ami nálam nagy szó, hogy ilyet észrevegyek) és akkor mégis tök nehéz vagyok....De csak combra és fenékre hízhattam valószínűleg, mert a hasam mindig ugyanakkora, mondjuk nagyon rossz, hogy neme gyneletesen hízok akkor már, de nem akarnék nagy hasat se...Így viszont szenvedhetek a fatörzsekkel és a hatalmas hátsómmal. Egyik se jobb.

És továbbra sem, ha csak holnap nem kapok észbe, úgyhogy csodálkoznom se kéne, mindegy is. MERT kb. este 10-kor megettem egy csomag bio-epres-gumicukrot, ami jó, hogy cukormentes, de attól még marhára 500 kcal és nagyon nem hiányzott ez nekem este 10-kor. Ugyanúgy hizlal. És nem is voltam éhes, csak egyszerűen nem is tudom mi van velem....

...nem bírom abbahagyni az evést...És ilyen totál nyugodtan, leszarom stílusban megszem, utána meg nem térek magamhoz...

Untitled

2014. március 4., kedd

Harag és önkontrollhiány...

Nagyon nagyon haragszok magamra! Amióta csak hazajöttem, összevissza zabálok, amikor nem kéne. Olyan nagyoon rossz ilyen szempontból újra itthon, mert ott semmi ilyesmire nem volt lehetőségem, itthon meg bakker....Hova tűnik olyankor az önkontroll? 

Ma is, tök jó volt este 6-ig minden, erre fél hétkor felzabáltam egy fél tábla csokit. Normális vagyok? Hát nagyon nem. Kellett még száztillió hizlaló klcal, amikor ma edzés sincsen?

És az a baj, hogy sokszor már érzem, hogy mindjárt hányok vagy mennyire tele vagyok és nem kéne kipukkadásig ennem magam, de mégis eszek...Bőgni tudnék utána....nem tudom, mit csináljak....

DEEZÍGYNEMJÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!!!!!!!!

Los pájaros de Verónica Algaba: OCTOBER | ilustraciones | Pinterest

2014. március 2., vasárnap

Itt vagyok:)

Nos, itt vagyok újra. Egy kerek hónapot töltöttem külföldön, azért is nem nagyon írtam ide, nem volt időm se, meg nem is nagyon volt mit. Most viszont itt vagyok, hétvégén ékeztem és írogatok majd újra :)

Nagyon, nagyon, nagyon, elmondhatatlanul jól éreztem magam, egyáltalán nem volt kedvem hazajönni. Nyilván főleg személyes okokból, de van pár idetartozó tényező is, az evéshez. Egy hónapon át, szint minden nap normálisan ettem, egészségesen, egy tökéletes rendszerben. Általában még bio és cukormentes is volt a dolog. 

Reggelire zöldkávé, teljeskiörlésű vagy félbarna vagy ilyesmi kenyér, néha müzli vagy gyümölcs. Délelőtt egy-egy gyümölcs vagy egy szintén valamilyen egészséges szendvics. Délben normális ebéd, egy kis leves, egy kis második, sosem ettem tele magam, éppen csak normálisan. Mondjuk néha a körülöttem lévők megszóltak, hogy milyen keveset eszek, de kikérem magamnak, hogy ők ettek sokat én magamhoz totálisan sokat ettem, de nem, mert mégis azt mondom, inkább normálisan. Aztán néha volt egy kis vacsi, de az is 6 előtt, gyümölcs, müzli, joghurt, ilyesmi. (és nem mindig volt vacsi amúgy) .  Na és persze a mozgás sem maradhatott el! Voltam futni, sétálni, túrázni, biciklizni, aerobikozni, stepaerobikon is, általános énfajta tréningen, korcsolyázni is, szóval tényleg volt mindenféle :)

Egyszerűen minden tökéletes volt, szinte már túl, ezért is nagyon nem vártam a  hónap utolsó hetét, napjait, illetve a hazautazást. 

Ami viszont mégis elkeserít kicsit...hogy titokban reménykedtem benne, sőt, már túlságosan is elhittem,h ogy fogyok, amire hazajövök...Mert hát miért ne..? Hiszen...De aztán mégsem. Sőt, nagyon sok kg vagyok vagy a mérlegem rossz...de inkább az előző. Valószínűleg ez a totális rendszeresség új volt a testemnek "hirtelen" és nem fogta fel, hogy fogyni akarok -.- Logika, hát hogyne, hízzak csak.

Csak hogy néha ilyenkor elgondolkodik az ember....Hogy mi a jóeget csináljon még? Nem is mértem magam 1 hónapig, ez is, mekkora haladás volt már tőlem, erre hízva jövök haza. Hát szégyen. És ezért most tök ideges vagyok. 
Persze azért néha-néha előfordultak mégsem szabályos dolgok, de nem annyi, hogy ezt eredményezze. 

Mondanám, hogy nem adom fel, mert hát ettől függetlenül továbbá is próbálok egészségesen és normálisan élni, bármennyire is nehéz. Csak olyan rossz, hogy most tényleg, mitől fogyhatnék még? Vagy már tényleg nem tudom, mit találjak még ki.

Azért örüljünk a tavasznak, márciusnak, szép időnek...

Hello <3

Sweet roses

March

2014. február 5., szerda

Haha. Vicces. Érdekes. Tilos. Mókás. Fura.

Vicces / mókás / érdekes helyzet, amikor egy evészavarosnak beszélnek az evészavarokról, sőt, mondhatni tanítják róla, véleményt fejtenek ki, az áldozat pedig kénytelen nem elröhögni / elbőgni magát, csak figyelni, helyeselni, bólogatni, szép arcot vágni :') Plusz nem feltűnősködni, ha meg mégis megszólalásra kényszerül, akkor valami értelmeset mondani. 

Aztán egyszer csak szembesülni a ténnyel, hogy túl sokat tud a dologról, részleteket nem kéne már megosztani, és meglepődve körülnézni a teremben, hogy a többségnek amúgy fogalma sincs az egészről és ami így tök alap dolog az "áldozatnak" (mármint hogy tudja), más döbbenten néz, hidegkirázva és fura tekintettel. 

Kötözködni és ismétlem feltűnősködni pedig már tényleg TILOS, mert a végén gyanús lesz, stb. 
Kifejezetten előny pedig olyanokkal egy légtérben lenni az "események lezajlása alatt", akik nem ismernek és nem tudnak kapcsolatokat keresni viselkedések/tettek/szokások között és így ez egy szerencsés helyzet is az áldozat szempontjából. 

Nekem aztán elhihetitek, így van ám ez, ééén mondom igen! 

2014. február 4., kedd

Egyszer jobban.

Azért én hiszek benne, hogy egyszer jobban leszek, egyszer minden szép lesz :) Nem tudom, miért vagyok most ebben a percben ilyen pozitív, de na, tök jó. Aztán 2 perc múlva úgyis más lesz. mindegy is. 

Dee a lényeg, hogy elmondhatom, ha néha is, de van egy kis remény, egy vidám pillanat, egy icikepicike öröm, reménykedés, hogy egyszer minden jó lesz, rendben lesz. Egyszer.

Máskor meg utálom magam és bőgök és rossz kedvem van. Minden miatt. 

...

F o o d

Azért még mindig vannak problémák, belátom. Minek tagadnám le? Magamat úgysem csaphatom be. Ma pl. ilyen még sosem fordult elő velem, de annyit ettem ebédre (ami nem volt azért hű de sok, de nekem igen), hogy megfájdult a hasam....Pedig...Hát nem tudom...Rossz volt. Nyilván.

I'm in love❤