2013. június 3., hétfő

I am...I am not...

Dagadt vagyok. nagyon, nagyon nagyon. Még annál is jobban. Egy hónap alatt semmit se haladtam a centikkel. Ez azért..na mindegy, meg se szólalok. Bár holnap van a  hivatalos egy hónapos mérés, de valamelyik nap mér néztem és azóta is látom. Ma volt két óra sport szerencsére, de épp, hogy 500 a kalóriamennyiség...És 4:15-kor ettem utoljára, mert akkor még "muszáj volt".

Annyira küzdök, annyira próbálkozom, de tényleg kb. semmit se haladok....Hárommillió év kéne, hogy tényleg lefogyjak egyszer. Pedig én annyiraaaa próbálok....

Most éppen nem érzem jól magam, mert 28 nap és tényleg alig, de annyira alig változás, szemmel semmi sem látható. Jó, persze, ki kell tartani, keményebben kell, pont most nem kell feladni, csak annyira szar érzés. És ilyenkor gondolkodik el az ember, hogy mennyi értelme is van ennek az egésznek?

Belenézek a tükörbe, és sírook, mert olyan borzalmas látvány tárul elém. És tényleg azt gondolom, hogy nemhogy szép sem leszek soha, de vékony se. Jó, nem 28 naptól várom a csodát, de annyira elkeserít. 

A világon nincs még egy ilyen ronda, szerencsétlen ember, mint én....



2 megjegyzés:

  1. ne bolondozz, kizárt, h a kemény munkádnak ne legyen eredménye. és nem vagy ronda, nagyon szép vagy és csodálatra méltóan kitartó.

    VálaszTörlés
  2. Kedves tőled, de tényleg ronda vagyok és ma szépen el is rontottam a dolgokat, eredmény pedig végképp nincs és ha nem "ébredek fel újra", akkor így soha nem is lesz...A kitartást is éppen ma rontottam el. nem, nem is tudom, hogyan gondoltam, hogy majd 50 napig szipiszupi lesz itt minden.

    VálaszTörlés