2013. február 25., hétfő

Közvélemény-kutatás

Nem szoktam ilyet, meg nem is szándékozok amúgy, de ezt most meg kell kérdeznem. Kaptam egy névtelen levelet, Kedves Névtelen-től, amin igazából nem is tudom, hogy meg kéne-e lepődnöm, hiszen számíthattam volna ilyesmire is.

A levélben nagyjából az állt, hogy engem ócsárolt, meg hogy minek írok ilyen blogot, minek tömöm ilyen szeméttel az emberek fejét, hogy nekik ezt a nagy marhaságot kelljen olvasniuk. Hogy ki a fenét érdekli, hogy én evészavaros vagyok, és hogy mikor-mennyit eszek, meg úgy nagyjából a bejegyzéseim 100 % értelmetlen fecsegés szerinte, meg hogy be is kéne tiltani az ilyen blogokat, ahol az anorexia, bulimia, meg efféle "pszichopata dolgok", amiben "néhány idióta kiscsaj szenved". Szerinte az ilyen embereket be kéne zárni valami zárt osztályra, hogy ne tegyenek kárt másokban se, pl. azzal, hogy írnak egy ilyen "szánalmas blogot az életükről". És még néhány személyes kritika külön rám, hogy én bátorítom az idetévedőket pl. a hashajtásra, meg hogy hányjanak, mert hogy az milyen menő már. Könyörgöm, mikor írtam én ilyet? Hol van az, hogy én embereket uszítok az evészavarba? Istenments. 

Azt hiszem ennyi elég, a lényeget ti is láthatjátok. Először is, én valahol még az elején kikötöttem, hogy szeretek írni, és nálam ez amúgy sem most kezdődött, eddig is blogoltam(blogolok) máshol, csak úgy döntöttem, kezdek egy újat, amit mások is láthatnak, ha szeretnének olvasni. Én senkit sem kötelezek arra, hogy ezt olvassa is. Afféle önsegítőként is nézek rá néha, hogy hátha jobb, ha kiírom magamból, az már más kérdés, ha nem. Csak úgy egyszerűen szeretem valamikor kiöntögetni a gondolataimat....Engem egyáltalán nem zavarna az sem, hogyha nem olvasná senki.

Tudom, hogy ezer más dologgal is foglalkozhatnék, de egyelőre sajnos ez elfoglal sok helyet az életemben, ami más dolgokra is kihatással van, egyre jobban, és valahol tudom, hogyha akármikor jobbat szeretnék, le kell győznöm. Abban is biztos vagyok, hogy egyszer ez sikerülni is fog. Nem biztos, hogy hamar, hiszen vannak akadályozó tényezők, meg jó pár más dolog, de itt vagyok leragadva bentragadva, tudom, tisztában vagyok vele. 

Ettől függetlenül pedig valahol mégsem tartom igazságosnak, hogy valaki ilyet írjon nekem, ráadásul névtelenül. Akkor legalább vállalja fel, hogy ki. Aki pedig elolvasta ezt a bejegyzést, nem szoktam ilyet kérni, de most kérlekszépen, ha van egy kis időtök, akár névtelenül is(most nem zavar az sem), de érdekelne, hogy mit gondoltok erről. (Akár a névtelenről, akár az én bejegyzéseimről vagy az egészről, bármiről).

A Névtelennek meg nem hinném, hogy sérteném a jogait, hiszen úgyis névtelen. Szóval hogyha esetleg megint  kedve támad írogatni nekem, hogy mennyire szánalmas, hogy ezt is kiblogolom, csak nyugodtan.

5 megjegyzés:

  1. Úgy gondolom,hogy senki nem tartott fegyvert a fejéhez,és kergette a konyhaasztal körül,hogy márpedig neked muszáj elolvasnod ezt a blogot.
    Így ha olyat is talál,ami neki nem tetszik,nem a blog írót kéne leszólni.
    Én kifejezetten imádom az ilyen blogokat,meg ezt is,így ne is vedd magadra az irományt.

    VálaszTörlés
  2. Továbbá is ezt gondolom, és vannak olyanok, akik ugyanígy vannak, csak nem merik leírni;)

    Igen, nem kötelez rá senki, de ha már egyszer rámentél egy oldalra megjegyzi és folyton előbubkik, nem tudom törölni de kifogom

    VálaszTörlés
  3. Szerintem hülyeség és ne foglalkozz vele...Akkor ne olvassa. Blogolni pedig jó dolog.

    VálaszTörlés
  4. Jaj-jaj az ilyesmi nagyon rosszul tud esni, DE ne vedd magadra, mert nulla az igazságtartalma!

    VálaszTörlés
  5. Szerintem mindkettőben van valami.
    Mindenki máshogy fogja fel.
    A blogodat néha unalmasnak találom, de van amikor nem az. Valamikor látok benne hülyeségeket, de én nem szólok be értük. Én kedvemtől is függ a véleményem.
    Szóval szerintem is-is.

    VálaszTörlés