2013. február 19., kedd

Hátjó. Mégsem.

Ma kivételesen 8-ig alhattam, de nagyon későig voltam fent álmatlanság és agymenés miatt, így ma továbbfolytatódtak a  hülyeségeim sajnos, plusz tök ideges voltam egyszer, amikor 1 órán keresztül kajákról beszéltek mellettem, engem meg nem is érdekelt és tényleg idegesített.

Volt egy olyan pont is, amikor egy lány "beszólt" nekem, hogy én sosem eszek semmit...Na, ezen csak azért akadtam ki, mert honnan tudja, hogy mit csinálok itthon? Hát persze hogy nem tudja. Attól, hogy utálok emberek közt enni, meg amúgy is, meg ilyenek, és nem látják, nem lehet ilyet mondani. Neki amúgy idén nem ez az első ilyen "meglátása", meg amúgy szeretem és sajnálom is, hogy olyanokat gondol, amiket néha mond, de nem tud semmiről. És nem is fog soha. Meg aztán mindig jól kidumálom magam a helyzetekből, mint más előtt is. 

Aztán...kifejezetten utálom azt, amikor pl. egy 175 cm magas, 48 kg-os lány és társai, akik bármennyit esznek, nem híznak, mert alapból olyanok születésük óta (sajnos kismillió ember van ilyen körülöttem, nem csak 1-2), szóval, amikor ők elkezdenek hisztizni, hogy milyen dagadtak, meg hogy fogyókúrázni fognak, meg ilyesmi, csak azért, hogy valaki dicsérgesse őket, hogy "nem is", meg "ugyan már, te beteg vagy". Emellett meg szépek is és tényleg nem testképzavarosak, meg tényleg ehetnének napi 875837585 kalóriát is, sosem híznak el. Valóban rossz lehet neki, tényleg, hogy tudom sajnálni....

***

Három után értem haza kb. és 2 liter vizet ittam addig és hazafelé az úton már éreztem, hogy kezdek kicsit rosszul lenni, nem volt rá okom, csak az a szokásos hülyeség. Van amikor már tényleg olyan nagyon furán érzem magam, hogy tudom, hacsak egy falatot is, de muszáj ennem - mert bár sosem ájultam még el, meg semmi komoly - de olyankor érzem és elkezdek félni, hogy "ne most történjen valami tragédia". Meg délutánra ha előtte nem eszek semmit, már átesek az éhponton és akkor már nem is leszek éhes estig, és ha utána kibírom, hogy ne egyek már, akkor vannak a sikeres a fast napok, ha meg nem, akkor meg akkor jönnek a nagyhatalmas bingék. 


Reggel volt itthon teljes kiőrlésű zsömle, de nem ettem meg, így azt találtam ki, hogy akkor majd megeszem, miután hazaértem, délután úgyis leedzem és annyi pont elég lesz. De amikor hazaértem, finom illatok, meg hasonlók, már kezdtem is félni...majd kiderült, hogy rántott gomba, rántott sajt és rántott karfiol okozza csak. "Zsömleterv" elvetve, sajnos imádom a rántott zöldségeket, hát muszáj volt...Meg hát az mégis csak zöldség...És hogy ne haragudjak annyira magamra, így még modoráltam is magam, 3 db karfiolt, egy fél sajtot és 3 db minigombát ettem. Direkt még a legkisebbeket is választottam pluszba, így tényleg max. 200 kcal volt az egész, ha jól számoltam.

4 körül pedig megittam egy kávét, mert tuti bealudtam volna utána, attól még fáradt voltam, csak hát tényleg muszáj volt. Majd ezt követte 2 óra edzés...
Nemrég értem haza, nem akartam már enni, meg semmit, csak feljönni és ellenni, de direkt már megint volt a kedvenc salátámból, de csak belekóstoltam, szóval az nem volt vészes, aztán feljöttem. 

***

És most történt egy dolog, aminek nem kellett volna. De nagyon nem...Sajnos megtudtam egy olyan hírt, ami az így is padlón csúszkáló lelkiállapotom végleg a földbe tiporta egy időre, tudom, gyengeség, hogy sírtam/sírok miatta, de nem tudok nyugodt lenni, és mivel egy

béna- gyenge - béna - gyenge- nagyon erőtlen - hülye - még rosszabb - dagadt - béna

Tumblr_mih6rhubh41qckcjqo1_1280_largevagyok, magamtól már nem is várnék mást, sőt, az lett volna csoda, ha nem akadok ki. Ilyenkor elgondolkodok, hogy tényleg ennyire izé vagyok? De miért? Csak egyszer lennék már erős...
Azt gondoltam, hogy egy binge akkor majd megoldás lesz, de nyilván nem akarom/akartam, így csak egy almáig jutottam. És nem is akarok többet. Ez is sok, mert edzés után nem kéne már semmit ennem. És amúgy sem vagyok túl jól, és még ez is.

Most ezért döntöttem így, hogy akkor blogolok, kiadom magamból, hátha jobban leszek, de ez most nem jött be. De nem akarok már lemenni, szóval azért remélem, nem eszek már ma többet, bár ezt már úgy is elrontottam a mai kajálással, mert ha jobban megnézzük, ez mégsem olyan kevés, sőt, így átgondolva tök sok. Bár nem tudom, megvan-e az 500, de akkor is....


Elnézést, hogy ilyen panaszkodós lett, nem akartam igazából, csak simán kiadni...Meg..nem tudom. Mindig azt mondom, hogy nem fogok már sokat panaszkodni, aztán meg úgyis mégis, én már csak ilyen....Nem tudom milyen vagyok.

További nagyon nagyon szép napot mindenkinek! <333

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése