Most az fog következni, hogy először majd a háziorvossal kell beszélnem, majd utána meglátjuk, mi lesz. Fura három nap, majd csütörtök-péntekre lebetegedtem. Szokásos gyors vírus, vagy nem tudom, már jobban vagyok, szerencsére.
Aztán elérkezett a péntek este. Elmentem egy előadásra, ami evészavarról szólt. Ez pedig...Én bár nem gondolom most magam annak, de "amíg többet iszok, mint eszek és utána bűntudatom van, az elég zavaros" ... Csak hogy amióta szeptember elején beteg voltam, azóta eléggé elhíztam, mondhatni. És én most tök normálisnak tartom, hogy újra fogyózok. Napi 500 kcal max és muszáj sport. Eddig nem ment, de most majd fog. Muszáj egy kicsit fogynom, ez a három hét katasztrófa volt.
De belátom, hogy ez sem túl normális, csak szerintem magamon muszáj ez most egyelőre. De a következők fognak történni. Ha most elkerülök egy általános pszichológushoz, aki esetleg segíthet, és bár sokáig fog tartani szerintem, amíg megnyílok, de lehet róla szó, hogy egyszer ezzel kapcsolatban is lépek. Már az eddigiek is haladás nekem. Nem szabad elsietni viszont. Túl sok lenen a szüleimnek, hiszen tudom, hogy tudják, hogy amúgy sem eszek rendesen, de mivel nem tudják hogy van ilyen, ezért izé. Meg direkt mindig előttük eszek, már csak azért is.
Viszont egy biztos, a bulimia sosem derülhet ki. Én ezt letagadom...Már mindegy...Sosem fogom meghánytatni magam...A legutóbbi tanulságos eset óta, no meg amúgy is...nem kockáztatok. Nem vezet semmire.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése