2014. március 2., vasárnap

Itt vagyok:)

Nos, itt vagyok újra. Egy kerek hónapot töltöttem külföldön, azért is nem nagyon írtam ide, nem volt időm se, meg nem is nagyon volt mit. Most viszont itt vagyok, hétvégén ékeztem és írogatok majd újra :)

Nagyon, nagyon, nagyon, elmondhatatlanul jól éreztem magam, egyáltalán nem volt kedvem hazajönni. Nyilván főleg személyes okokból, de van pár idetartozó tényező is, az evéshez. Egy hónapon át, szint minden nap normálisan ettem, egészségesen, egy tökéletes rendszerben. Általában még bio és cukormentes is volt a dolog. 

Reggelire zöldkávé, teljeskiörlésű vagy félbarna vagy ilyesmi kenyér, néha müzli vagy gyümölcs. Délelőtt egy-egy gyümölcs vagy egy szintén valamilyen egészséges szendvics. Délben normális ebéd, egy kis leves, egy kis második, sosem ettem tele magam, éppen csak normálisan. Mondjuk néha a körülöttem lévők megszóltak, hogy milyen keveset eszek, de kikérem magamnak, hogy ők ettek sokat én magamhoz totálisan sokat ettem, de nem, mert mégis azt mondom, inkább normálisan. Aztán néha volt egy kis vacsi, de az is 6 előtt, gyümölcs, müzli, joghurt, ilyesmi. (és nem mindig volt vacsi amúgy) .  Na és persze a mozgás sem maradhatott el! Voltam futni, sétálni, túrázni, biciklizni, aerobikozni, stepaerobikon is, általános énfajta tréningen, korcsolyázni is, szóval tényleg volt mindenféle :)

Egyszerűen minden tökéletes volt, szinte már túl, ezért is nagyon nem vártam a  hónap utolsó hetét, napjait, illetve a hazautazást. 

Ami viszont mégis elkeserít kicsit...hogy titokban reménykedtem benne, sőt, már túlságosan is elhittem,h ogy fogyok, amire hazajövök...Mert hát miért ne..? Hiszen...De aztán mégsem. Sőt, nagyon sok kg vagyok vagy a mérlegem rossz...de inkább az előző. Valószínűleg ez a totális rendszeresség új volt a testemnek "hirtelen" és nem fogta fel, hogy fogyni akarok -.- Logika, hát hogyne, hízzak csak.

Csak hogy néha ilyenkor elgondolkodik az ember....Hogy mi a jóeget csináljon még? Nem is mértem magam 1 hónapig, ez is, mekkora haladás volt már tőlem, erre hízva jövök haza. Hát szégyen. És ezért most tök ideges vagyok. 
Persze azért néha-néha előfordultak mégsem szabályos dolgok, de nem annyi, hogy ezt eredményezze. 

Mondanám, hogy nem adom fel, mert hát ettől függetlenül továbbá is próbálok egészségesen és normálisan élni, bármennyire is nehéz. Csak olyan rossz, hogy most tényleg, mitől fogyhatnék még? Vagy már tényleg nem tudom, mit találjak még ki.

Azért örüljünk a tavasznak, márciusnak, szép időnek...

Hello <3

Sweet roses

March

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése